A hitel a gazdaság motorja vagy megrontója?

Jó vagy rossz, szükséges vagy tönkretesz, megkaphatom vagy elutasítanak?

190 éve, 1830. január 28-án jelent meg Gróf Széchenyi István magyar nyelven írt első igazi gazdasági elmélkedése, mely korában hatalmas vihart kavart.
Mind a mai napig két táborra oszlik a vállalkozók köre, van aki az ördögtől valónak tartja, van aki nem tudja elképzelni a fejlődést hitel felhasználása nélkül.


Hogy is lehet ez? Mi az igazság?

Napjainkban a tucatnyi országos hatáskörű kereskedelmi bank, és az állami szervezetek programjai, rendkívül változatos vállalkozói finanszírozást kínálnak. Ezek a hitelek több módon csoportosíthatóak.

Támogatott és piaci kamatozású hitel, rövid és hosszú lejáratú hitel, forgóeszköz és beruházás, finanszírozás, szabad vagy célhoz kötött felhasználás….

Minden vállalkozás a lehető legeredményesebb gazdálkodása céljából ezek közül a számára megfelelőt kell hogy kiválassza, nem célszerű kompromisszumot kötni felvételüknél

De nézzük az alapvető kérdést:
Ki kaphat hitelt és érdemes-e azt felhasználni?

Az első kérdésre a válasz viszonylag egyszerű, az kaphat ma Magyarországon hitelt, akinek gazdálkodása átlátható, legalább néhány ezárt évnyi eredményes gazdálkodást tud felmutatni, nincsenek köztartozásai, lehetőség szerint minimális vagy nincs a számlákon az elmúlt fél-egy évben sorban álló tétel, cég tulajdonosainak és ügyvezetőinek nevéhez a múltban nem köthetőek kétes hátterű cégek, fennálló hitelállománya menedzselhető, azaz gazdálkodási mutatói alapján azok visszafizetése nem okozhat problémát.

De ha kaphatok hitelt felvegyem-e azt? Szól a következő kérdés!


Nos a kevés szerencsések kivételével, akik számára a bevonható saját tőke korlátlanul áll rendelkezésre, nagy általánosságban elmondható, hogy a hitel a gazdálkodást tervszerű működés mellett előre mozdítja növeli a hatékonyságot az árbevételt ezáltal az eredményt

Alapvetően két fő irány különíthető el, melyek természetesen kombinálhatóak egymással: Beruházási és forgóeszköz finanszírozás.

Új piacok megszerzése, modernebb technológia bevezetése, nagyobb kapacitás elérése érdekében beruházási hitelt kell igénybe vennünk, melynek megtérülési ideje 5-10 év közé esik általában (ettől eltérő források is elérhetőek a piacon 3-20 év között) tehát a hitelt a kamataival és némi eredmény elérésével ezek mellett a futamidő alatt ki kell termelnünk. A kamatokat költségként, a tőkét az eredményünkből visszafizetve. Ezek a hitelek szigorú elszámolási kötelezettségűek, azaz számla alapján folyósítják őket, feltételezik a 10-20%-nyi saját erő (saját forrás a beruházás mértékéhez) meglétét.

A forgóeszköz finanszírozásra igénybe vehetünk célzottan forgóeszköz finanszírozást, mely a tervezett készletállomány bővülésünket (alapanyag, félkész-, késztermék, segéd és csomagolóanyag) finanszírozza számlák bemutatása ellenében, vagy egyszerűen a likviditásunk folyamatos fenntartása érdekében (pl.: munkabér és szállítók nem egyenletes eloszlása miatt) folyószámla jellegű hitelt vehetünk igénybe.

Keverni (azaz folyószámla hitelből beruházni és fordítva ) a típusokat nem célravezető, sem elszámolni nem tudjuk sem kitermelni. Ha rövid finanszírozással beruházást valósítunk meg nagy eséllyel gondban leszünk annak visszafizetésekor. Míg beruházási hitelből is csak maximum 20% az a nagyság ami forgóeszköz finanszírozás céljára nagy valószínűség szerint, mint forgóeszköz növekmény a futamidő alatt eredményünkből kitermelhető, a termelési ciklusunk és volumenünk szűkítése nélkül.

És, hogy mekkora hitel kamatot, költséget és egyéb díjakat vagyunk képesek kitermelni?

Nos ez a korrekt könyvelés mellett mérlegeinkből és főkönyveinkből nagy biztonsággal előre vetíthetőek, ismerve piacunkat vevő és szállító partnereinket.

Elmondható, hogy bármely kedvező kamatozású (vagy kamatmentes) hitelt is kapunk, akkor érdemes azt beruházásra, forgóeszköz bővítésre, likviditásunk finanszírozására fordítanunk, ha a piacon elérhető nagy biztonságú befektetési lehetőségnél ( pl.: állampapír ) magasabb hozamot érünk el gazdálkodási ciklusunk során.

És mik a felmerülő költségek?

Éves kamat, melyet havi vagy negyedéves gyakorisággal a kihasznált tőkeösszeg után fizetünk; rendelkezésre tartási díj, mely a ki nem használt, de rendelkezésre álló keret után jellemzően havonta/negyedévente kerül megfizetésre; folyósítási jutalék az az összeg mely a hitelteljes kerete után a rendelkezésre bocsátás pillanatában kerül elszámolásra; hitelbírálati díj, ezt az összeget a pozitív döntés után a szerződéskötést követően számolják el a bankok; garanciadíj, ez abban az esetben kerül elszámolásra, ha a hitel mögött nem csak dologi (zálogjog, jelzálogjog) biztosíték, vagy óvadék vagy tulajdonosi kezesség áll, hanem állami vagy intézményi kezesség is aminek éves díja van, ezt a garancia százalékában hitelösszegre vetítve jellemzően egy összegben évente előre, folyósítás előtt kell megfizetni.

Ez jó sok tétel és összeadódik! De jó hír, hogy a kamaton kívül egyik sem biztos, hogy felszámolásra kerül, bankok és hitelkonstrukcióktól függ mértékük (Hitelkamaton kívül jellemzően 0,1-2,5% közöti tételek egyenként!). No persze ezeken kívül felmerülhet ügyvédi, közjegyzői, földhivatali díjak is, amit szintén nem árt előre tisztázni. A hitelhez elvárt dokumentum csomag tartalma is jelentős kötetet tehet ki, de az már egy következő mese, melyet igény esetén készséggel bemutatunk.

Javaslatunk, amennyiben a vállalkozás nem rendelkezik a hitelezésben jártas, a banki termékeket és különböző bankok termékeit, eljárásait ismerő alkalmazottal, könyvelővel, mindenképpen forduljunk tanácsadóhoz, aki meg tudja mondani, érdemes-e hitellel bővíteni gazdálkodásunkat és milyen típusú, futamidejű termék az, ami céljainknak leginkább megfelel.
Kérdés esetén kérjük vegye fel szakértőinkkel a kapcsolatot!

Sileo szakmai blog

Ismerje meg szakértőink gondolatait, tippjeit és tanácsait az cégvezetés, üzletfejlesztés, utódlás, és marketing témakörökben.